Isten tenyerén ébredtem, s lenéztem a Földre,Hófehér csúcsokra, kopár legelőkre.Kanyargós folyók tükrében láttam kelni a Napot,Sugaraiban álmos hajnal mosakodott.Láttam az óceánt gyermekként ragyogniSirályokat felette felhőkkel táncolni,Láttam a békét az emberek szívében,Láttam az erdőket fürödni a fényben.Láttam sok-sok mosolyt és láttam a reményt,Láttam az embert, és láttam a zenét,Láttam a földet szeretetben élni,Láttam a csöndet a széllel zenélni.Láttam Istent amerre csak néztem,Miközben éppen az Ő tenyerében ültem,S az Ő hangján szólt hozzám a szél,Mint anya, ki gyermekének mesél,Millió …
A nevezetes névtelen – Hamvas Béla életútja
Hamvas Béla – A láthatatlan történet 10/01 | Vízöntő
Hamvas Béla: Isten tenyerén ébredtem
Isten tenyerén ébredtem, s lenéztem a Földre,Hófehér csúcsokra, kopár legelőkre.Kanyargós folyók tükrében láttam kelni a Napot,Sugaraiban álmos hajnal mosakodott.Láttam az óceánt gyermekként ragyogniSirályokat felette felhőkkel táncolni,Láttam a békét az emberek szívében,Láttam az erdőket fürödni a fényben.Láttam sok-sok mosolyt és láttam a reményt,Láttam az embert, és láttam a zenét,Láttam a földet szeretetben élni,Láttam a csöndet a széllel zenélni.Láttam Istent amerre csak néztem,Miközben éppen az Ő tenyerében ültem,S az Ő hangján szólt hozzám a szél,Mint anya, ki gyermekének mesél,Millió …
bővebben...